Sikereink a házigondozásban

 

Sikereink a házi gondozásban

A házigondozást végzők munkájáról az egészséges emberek általában keveset tudnak. Akinek már volt, vagy van beteg hozzátartozója a családban, ők tudják milyen nagy könnyebbséget jelent, ha szakértő kezek nyújtanak segítséget akkor, ha valaki nem képes ellátni önmagát, vagy hozzátartozóját. Az idős családtagokról való gondolkodás munka mellett nehezen oldható meg, különösen akkor, ha az idős ember nem él egy háztartásban a fiatalokkal. Ezért a házi gondozószolgálat segítsége ilyen esetekben megnyugtató megoldás.

Sikerekről általában sportolók, üzletemberek, művészek, politikusok, vállalkozók esetében beszélünk…pedig sokszor önmagunk legyőzése, erőnk mozgósítása egy betegség után nagyobb energiát igényel, és sokszor nem is megy egyedül. A házigondozók fizikai és lelki támogatásával sikerélménye lehet sok idős embernek is.

Hivatásunk titoktartásra kötelez bennünket, ezért az eset leírásában megváltoztattunk néhány adatot.

 

Kati néni újra jár

Egyedül élő gondozottunk, aki a kórházból való kikerülése után önmagát nem tudta ellátni, ágyban feküdt több hétig. Emiatt napi kétszeri fizikai gondozást igényelt (ágyban mosdatás, pelenkázás, gyógyszerbevétel, étkeztetés, környezet rendben tarása, takarítás). E mellett lelki megerősítésre, bíztatásra is szüksége volt ahhoz, hogy fokozatosan visszanyerje erejét és önellátó képességét. Lépésről lépésre haladtunk: először megtanultuk az ágy szélére való kiülést, majd a felállást, a járókeret helyes használatát. Sok tapintatra volt szükség ahhoz, hogy a pelenkázást elviselje, melyet szerencsére fokozatosan sikerült elhagyni. A fürdetést fürdetőszék használatával oldottuk meg hetente háromszor. Nagy öröm volt, amikor két hónap elteltével Kati néni már ismét saját maga készítette el a reggelit és a vacsorát, csak a fürdetésben és az ágyhúzásban igényelte segítségünket. Fél év elteltével, bottal már ismét egyedül sétál, apróbb dolgok bevásárlását elvégzi, minden téren önálló lett.

Schöffer Györgyi  gondozónő

Klebelsberg Idősek Klubja

 Gazdálkodj okosan……

Daganatos, depressziós hölgy az egyik gondozottam, akinek családja kérte, hogy segítsünk az ápolásában, mert ők napközben dolgoznak. Minden hétköznap járok hozzá fürdetni, ágyazni, a környezetét rendben tartani, bevásárolni. Rendszeres kapcsolatot tartok a háziorvosával és az onkológus szakorvossal is. Egy hónapi gondozásom után az orvosa megjegyezte, hogy a betegének pszichés állapotában látványos javulás állt be.

Már egy hónapja jártam a hozzá, mikor egy beszélgetés alkalmával kiderült, hogy több hitelt vett fel és közüzemi közös költség számlatartozásai is vannak. Felvettem a kapcsolatot a szolgáltatókkal és egy év alatt a hölgy összes hitelét és elmaradásait rendeztük. A probléma gyökere az volt, hogy sokkal többet vásárolt magának, mint amit elfogyasztott, így az élelmiszerek nagy része a kukába került. Megtanítottam ésszerűen vásárolni, hogy mindenből csak annyit vegyen, amennyi szükséges.

 

Tóthné Petrányi Erzsébet gondozónő

Klebelsberg Idősek Klubja

 

Hát ez a mi munkánk - egy gondozónő szemével

Mi is a gondozás? A gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló egyén egészségiszociális  és pszichés állapota határozza meg.

Olyan idős embereket gondozunk, akiknek nincsenek, vagy távol élnek a hozzátartozói. Ők azok, akik teljesen egyedül vannak. Mi gondozónők vagyunk nekik a társ, a barát, a gondviselő… A mi feladatunk az odafigyelés, és gondoskodás róluk nap, mint nap.

Mit is jelent ez?  Fürdetünk, etetünk, pelenkázunk, gyógyszerelünk, bevásárolunk és lelket ápolunk. Mikor idősekről beszélünk, ez általában 70 év feletti gondozottakat jelent.  Aki közülük térben, időben orientált, fizikailag jól van, nekik csak bevásárolunk és beszélgetünk velük, hogy ne érezzék magukat egyedül.

Ha egészségi állapotuk miatt nem tudnak magukról gondoskodni, akkor viszont minden ránk hárul. Szó szerint minden. Volt olyan nénim, aki ágyban fekvő volt. Nem volt megoldható az otthonban elhelyezése.  Reggel mentem megfürdettem az ágyban, bepelenkáztam, reggelit készítettem, kimostam, a gyógyszereit odaadtam. Délben ebéd, gyógyszer, pelenka. Délután szintén. És egész este és éjszaka azon izgultam vajon jól van- e. És ez csak a fizikai szükségletek kielégítése.

A minap történt velem.

Megyek a szokásos körutamra, ami napi 6-7 idős ellátása.

Belépek a lakásba, és azt tapasztalom, hogy az idős néni nem reagál a szólítgatásomra.

Szeme felakadva mozdulni, szólni nem tud.  Ösztöneim beindulnak, tudom, hogy itt valami baj van. Tudom róla, hogy, súlyos cukorbeteg. Vércukrát megmérem: 1.6 . Egyértelművé vált, hogy ”behipozott” (hipoglikémia: alacsony vércukor szint). Mivel eszméletlen, cukros vízzel megitatni nem tudom. Hívom a mentőket, akik hál’ istennek 5 perc alatt ott voltak. Kapott vénásan glükozt, és 10 perc alatt jobban lett.

De kérdem én, ha én nem vagyok jókor jó időben, mi történt volna? Hát ez a mi munkánk.

Simonffy Tünde gondozónő

Klebelsberg Idősek Klubja

 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

Nagycsaládban nőttem fel. Már kiskoromban érdekelt az emberi sors. Szociális és ápolási tevékenységet már 10 éve végzek. Az évek alatt foglalkoztam hajléktalanokkal, értelmi fogyatékos gyerekekkel, fiatalokkal és idősekkel is. A Magyar Máltai Szeretet szolgálatnál tevékenykedtem sok évig, az idő alatt mentőztem is. Szeretem az embereket!

Az idős nagypapám, amikor már ápolásra szorult azt mondta: "Te vagy az idősek őrangyala". Ez is megerősített abban, hogy jó úton haladok.

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

Területi gondozónőként sokrétű a feladatunk. Amikor azt mondjuk, hogy „gondozunk” egy embert, ez többféle tevékenységet takar: szakszerű ápolást, fürdetést, tisztába tevést, mozgatást - ami  sokszor nehéz fizikai munka - etetést, a környezet rendbetételét, vásárlást, gyógyszerkiváltást, lelki gondozást, támogatást.

Az én egyik gondozottam egy olyan fiatal lány, aki 15 éve magatehetetlenül fekszik, mert autóbalesetet szenvedett. Gondozása sokrétű tudást igényel és persze nagy lelki erőt. Tulajdonképpen az ő esetében már nagy eredménynek számít  a jelenlegi állapot  fenntartása is.  Nehéz ezt a helyzetet elfogadni, hiszen nem tud beszélni, fogni, járni, rágni... csak pépes táplálékot és folyadékot fogyaszt, ezt is fekve. Mosdatni, öltöztetni, etetni, pelenkázni, forgatni kell. Ülni csak úgy tud, ha kiemeli valaki az ágyból, beülteti a tolószékbe és kitámasztja, mert egyedül nem tudja tartani magát..

Mind ezeken felül nagyon nehéz, hogy nem tud kommunikálni velem, csak én beszélek hozzá. De már annyira kiismertem őt, hogy ha szemébe nézek, akkor már tudom. hogy mit szeretne, és milyen kedve van. Sikerélményként élem meg, ha megtudom pl. nevettetni, vagy amikor megyek, akkor látom rajta, hogy örül nekem. Vannak rituálék, amiket csak én csinálok és azt már várja: például    verset mondok vagy énekelek neki...De ami még ennél is fontosabb, hogy szerető és odaadó család veszi körül.

Takács Eszter gondozónő

Klebelsberg utcai Idősek klubja

 

 

 

Betűméret: A A A
Állásajánlatok
Feltöltve: 2018-04-16 09:55:15
Feltöltve: 2018-04-16 09:54:40
Feltöltve: 2018-04-16 09:53:41
Belépés

Elfelejtett jelszó