Alzheimer Kávézó Győrben

 

Féléves a győri Alzheimer-kávézó

Az első magyarországi Alzheimer-kávézó Győrben jött létre tavaly szeptemberben, a Rába Hotel Belga éttermében dr. Menyhárt Miklós kezdeményezésére.

kisalfold.hu - 2015.03.04. 15:56

Megosztás: Facebook Twitter E-mail


A havonta megtartott összejöveteleken eddig már hatszor találkoztak Alzheimer-betegek, családtagjaik. Hasznos tanácsokkal segítették egymást és orvosoktól, egészségügyi szakemberektől is tanácsokat kaptak.

Minden alkalommal csaknem százan vettek részt az Alzheimer Café Győr klubfoglalkozásain, már összeszokott csapat alakult ki, barátságok születtek. A betegek meglepő őszinteséggel beszéltek gondjaikról, érzéseikről, megnyugodtak attól, hogy ezt támogató légkörben tehették. A beteget ápoló családtagoknak megkönnyebbülést jelentett, hogy azt tapasztalták, mások is az övékéhez hasonló gondokkal küzdenek. Olyan apróságokban is tudtak tippeket adni egymásnak, hogyan lehet a beteget orvoshoz „elcsalni", hogyan lehet félrenyelését megakadályozni és milyen játékokkal oldható meg agytornáztatása. Minderről ma sajtótájékoztatón beszélt dr. Menyhárt Miklós bőnyi háziorvos.

Drámai történetek is elhangzottak a találkozókon, amikből az derült ki, hogy hazánkban jóval később diagnosztizálják az alzheimereseket, mint azt lehetne. Ez azért is van, mert az emberek általában keveset tudnak erről a betegségről. A megváltozott személyiségű, agresszívvá váló beteg tüneteit más okoknak tudják be, így nem kap kezelést az alzheimeres. A helyzeten az Alzheimer Café ismeretterjesztéssel igyekszik segíteni, ebben már több háziorvos is segíti. Az orvosszakma is elismeri a törekvést, ennek jegyében volt egyik találkozó házigazdája a győri Alapellátási Szabadegyetem szakmai vezetője, dr. Schmidt Péter.

 


 

Az Alzheimer és az Oscar

Nemrégiben az Oscar-díj átvételekor Julianne Moore az Alzheimer-betegségben szenvedők helyzetére hívta fel a figyelmet. Egy Alzheimer-beteget formált meg, a szellemi leépülést mutatta meg a szerepben, amiért a rangos díjat kapta. Időszerű, hogy ennek hatása legyen, mert járványszerűen hatványozódik az érintettek száma – hangsúlyozta Menyhárt doktor.

A Still Alice, Megmaradt Alice-nek című filmben nyújtott alakításáért kapta meg az Oscart a legjobb színésznő kategóriában Julianne Moore. Egy nyelvészprofesszort játszik, aki rájön, hogy egyre több dolgot felejt el, nem találja a szavakat, majd kiderül: Alzheimer-kóros. Szellemileg fokozatosan leépül és ezt a folyamatot csak lassítani lehet. Nem minden családtagja tudja megfelelően kezelni a helyzetet. Elhatározza, hogy öt alapvető kérdésre – például, hogy hogyan hívják a lányát – újra meg újra igyekszik válaszolni, így észreveheti, mikor válik súlyossá állapota. De nem veszi észre, hogy már nem tud válaszolni. Ez a betegség legnagyobb csapdája, a beteg nem szembesül a gondokkal. Nagy felelősség, teher hárul családtagjaira.

 

A felejtés betegsége

Az Egészségügyi Világszervezet népbetegséggé nyilvánította az Alzheimer-kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint tíz, a 85 éven túliak több mint negyven százalékát kezelik ezzel.

Magyarországon a súlyos szellemi hanyatlással járó Alzheimer-kórban szenvedők száma 150 ezer körüli lehet. De ez csak becslés, sajnos pontos adatok nincsenek és rengeteg lehet a diagnosztizálatlan beteg.

Klubfoglalkozások

Alzheimer-kávézóknak nevezik világszerte azokat a rendszeresen megtartott klubfoglalkozásokat, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedőket és főként családtagjaikat segítik. Nyitottak az érdeklődőknek is, akik többet akarnak megtudni az időskori szellemi leépülés tüneteiről, azok enyhítéséről, vagy segíteni szeretnék az ismeretségi körükben lévő betegeket.

A győri Alzheimer-kávézó találkozóin a részvétel ingyenes, a szervezők önkéntesek. Minden érdeklődőt szeretettel várnak minden hónap első szerdáján 17 órától a győri Rába Hotel Belga éttermében. (Kivétel július-augusztus.)

A találkozókon dr. Menyhárt Miklós mellett rendszeresen tanácsokat ad dr. Feller Gábor pszichiáter. Az Alzheimer Café Győr együttműködő partnere az EESZI, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény.

 


A győri példa hatása

A győri példát, az Alzheimer Café Győr példáját több hazai településen is követik. Tatabányán már megalakult az Alzheimer-kávézó és remélhetőleg Pécsett, Keszthelyen és Mosonmagyaróváron is hamarosan létrejön. Ehhez nem kell más, mint néhány jó szándékú önkéntes. A szervezés nemzetközileg bevált gyakorlata az Alzheimer Café Győr honlapján elolvasható.
E-mail: info@alzheimercafegyor.eu
Weboldal: www.alzheimercafegyor.eu
Facebook: www.facebook.com/alzheimercafegyor

A kezdeményező

Dr. Menyhárt Miklós jelenleg a bőnyi háziorvosi praxis tulajdonosa. Sebész és háziorvostan szakorvos, főorvos, egészségügyi szakmenedzser. Korábban több évet franciaországi kórházakban töltött szakmai kiküldetésben. Ott szerzett másoddiplomát, az Alzheimer formáinak diagnosztizálása terén képezte magát, e kórral kezeltek kórházi részlegét vezette. Részt vett úgynevezett Alzheimer-kávézók összejövetelein. Követendő példának tartja, ahogy a franciák készülnek az Alzheimer-kór elterjedésére, ami nálunk is várható, ugyanis egyre hosszabb ideig élnek az emberek, így több az idős és jobbak a diagnosztikai módszerek, így többeknél felfedezik a kórt.

 

Demencia szűrés összesitett eredményei

 

A felmérés körülményei

 

Sopron városában 2002. szeptemberében megtörtént a 65 éven felüli lakosok felmérése, melynek eredményeként az otthon élő idősek 17%-a, a bentlakásos intézményben élők 35 %-a minősült demencia specifikus  ellátást igénylőnek, mely akkor is meglepetést okozott.

Az akkor kidolgozott Hálózati Gerontológiai ellátó rendszer megszervezése lekerült a Közgyűlés napirendjéről.

 

Tapasztaltam, hogy egyre több család küzd a szeretett hozzátartozó időskori leépülésének különböző terheivel, 2 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy keresek segítőket, hogy megismételjük a 65 év felettiek demencia szűrését.

Nemcsak a 10 évvel ezelőtti soproni helyzethez történő összehasonlítás érdekelt, hanem a más földrajzi, gazdasági, szociális környezetben élő 65 éven felüli lakosság összehasonlítása is, melyből levont következtetések egy hosszú távú idősgondozási koncepció alapját is jelenthetnék.

2012-ben, amely az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás éve volt az Európai Unióban, Magyarország két városában, Sopronban és Mátészalkán szeptember hónapban felmértük a 65 éves, illetve annál idősebb generációk körében a demencia megjelenését, elterjedtségét és jellemzőit, de szociológiai és egészségi állapot felméréssel is kiegészítettük. Mind Sopron, mind Mátészalka városában 200-200 fő került véletlenszerűen kiválasztásra a normál idős populáció köréből, így mérhetővé vált a demencia gyakorisága is.

Sopron városában a vizsgálatot kiegészítette egy 39 fő felmérését tartalmazó kutatás, amely a Balfi úti bentlakásos intézményben élő időseket külön szűrte, hogy a 2002-ben már lebonyolított hasonló létszámú vizsgálatot össze tudjuk hasonlítani.

A felmérésre mindkét városban a nemzetközileg elfogadott, Folstein féle Mini Mental State validált magyar változatát, az Órarajz tesztet és a Katz féle –mindennapi tevékenységek elvégzését mérő kérdőiv módosított európai verzióját használtuk. Marc Berthel Professzor a Strassbourgi Gerontológiai és Geriátriai Intézet Igazgatója is megerősített bennünket, hogy ma is ezek a legmegbizhatóbb mérőeszközök. (2002-ben is ezeket a módszereket használtuk!)

Sopronban nem tudtunk támogatást szerezni a felméréshez, de sikerült lelkesítenem a város szociális és egészségügyi szakemberei közül 30 önkéntes aktív és nyugdíjas segítőt, akik felkeresték lakásukon  az egyéneket, akik rendszerezték a felmérőlapokat. A Mátészalkai felméréshez kidolgozott számitógépes programot és a munkatársak segítségét  a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Módszertani Központ igazgatója,  Cserbán Józsefné ajánlotta fel.

A felmérés kiértékelését a Sopron Egészségügyéért Alapítvány anyagi támogatása tette lehetővé. A 29 oldalas tanulmányból készült e rövid összefoglaló:

 

1./ A soproni és mátészalkai eredmények összevetése

Az MMSE teszt eredményei esetében van szignifikáns eltérés  a két város esetében. A különbség lényege, hogy míg Sopron városában összességében 28 százalékos a demencia kockázata, addig Mátészalkán ez az arány 18 %.

MMSE teszt eredményei Sopron és Mátészalka időseinek körében (%)

(N=385; P=0.05)

 

Míg Sopronban 1 százalék a súlyos fokú demencia aránya, addig Mátészalkán nem találtunk ilyen időst. Az órarajz teszt esetében nem volt kimutatható hasonló szignifikáns eltérés.

Szignifikáns eltérés tapasztalható azonban a Katz index esetében, amely Mátészalka városában mutat kedvezőbb értéket: Sopron: 5,5. Mátészalka: 5,7. (F=9,360; P<0.05)

Az eredmények hátterében elsősorban az életkori megoszlás különbségei állhatnak, Sopron városa „öregebb”, mint Mátészalka.

 Életkori megoszlás Sopron és Mátészalka időseinek körében (%)

 

(N=392; P<0.05)

 

Sopron város idősei átlagosan 76 évesek, Mátészalkán az átlagéletkor 73 év. Más háttérváltozók, így pl. a nemi megoszlás, az iskolai végzettség tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést a két város között, kivéve a jövedelmeket, amelyek jóval alacsonyabbak Mátészalkán, mint Sopronban, emiatt tételezhető fel, hogy  háttérben, a kutatásban mért mutatók közül, az életkor nevezhető befolyásoló tényezőnek.

A viszonylag magasabb soproni jövedelem mellett  mégis rendszeres pénzzavarral küzd a megkérdezettek 15, 9%-a, alkalmankénti pénz zavarral 41,5 %.

Tény, hogy Sopronban a megélhetés jóval drágább, nemcsak a nyugdíjasoknak!

 

Azon kérdésre, hogy mely kiadástipusokra nem jutott pénz 36,4 % a kulturálódást, szórakozást jelölte, 28,7 % a ruházkodást, 16,4 % a rezsi költséget, 13,3 % a felirt gyógyszerek kiváltását, 12,4 % az élelmezést jelölte meg.

 

A megkérdezettek közül mégis viszonylag kevesen részesültek a vizsgált időszakban, 2010 és 2011 évben valamilyen támogatásban, segélyben. Lakásfenntartási támogatásban 4, 1 %, ápolási díjban 1%, átmeneti segélyben 2,6 %, temetési segélyben 0,5 %, közgyógyellátásban 6,5 részesült.

Megdöbbentő válaszokkal is találkoztak a kérdezőbiztosok ( Nyugdíjas pedagógus. aki 10 éve nem ivott kakaót,  mert nem jut rá, nem tudja kiváltani a szeművegét, pedig most lenne ideje olvasni, stb. Először a rezsit kell kifizetnie, mert nem akarja, hogy kiköltöztessék, inkább nem eszik! )

 

A kutatás egyik fontos eredménye, amit mindannyian izgalommal vártunk, hogy számos gazdasági-társadalmi változó (nemi hovatartozás, gazdasági-jövedelmi helyzet, stb.) nem mutat szignifikáns hatást a felmértek egészségi állapotára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a betegség „nem válogat”,  bármely társadalmi csoport tagját elérheti, nincsenek igazán társadalmi „védőfaktorok”.

 

2./ Sopron 2002-2012

 

A kutatás keretében, a korábbi, 2002-es szűréshez hasonlóan sor került 39 fő, bentlakásos intézetben élő idős ember vizsgálatára is.

 Demenciával küzdők aránya az MMSE teszt eredményei alapján (%)

 

Az adatokból jól látható, hogy a bentlakásos idősek esetében jóval magasabb a demenciában szenvedők aránya, összesen 61,5 százalék, szemben a normál idős populációban mért 28 százalékkal. Különösen magasnak tekinthető a súlyos fokú demenciában szenvedők aránya.

A két teszt eredményei azonban arra utalnak, hogy a bentlakásos intézményben élők esetében 60 százalékos aránnyal kell számolni.

A Katz index esetében az összesített érték átlaga 3,9, ami nagyfokú dependenciára és gondozási szükségletre utal. Az egyes tevékenységi formákat érdemes külön is megvizsgálni.

Az adatok alapján elmondható, hogy a bentlakásos intézményben lakók esetében a dependencia nagyobb fokú, mint a normál idős minta esetében tapasztaltak, gyakorlatilag minden egyes hétköznapi tevékenység esetében.

 

Amennyiben az adatokat a 2002-es vizsgálattal vetjük össze, egyértelmű változás tapasztalható.

 

Általános demográfiai változás Sopron városában az idős generációk létszámának és arányának növekedése.

Míg 2002-ben a 65 éves, illetve annál idősebbek száma a városban 7381 fő volt, addig 2012-ben már 9264 fő. A növekedés aránya az elmúlt tíz évben 25,5 százalékos volt. Változatlan demográfiai mutatók mellett várható, hogy az elkövetkező 10 évben, 2022-re a legidősebbek aránya megközelíti a 20 százalékot, azaz szinte minden ötödik városlakó a 65 éves, vagy annál idősebb generáció tagja lesz.

 

Összegzés:

  1. Az idősek aránya Sopronban 2002-ben 13.5 % volt, 2012-ben pedig 16 %.

A demencia kockázata ebben a generációban

2002-ben 17 % volt, 1828 főt érintett,   2012-ben, 28 %-ot, 2593 főt. A növekedés aránya 10 év alatt közel 42 %.

  1. A betegség jellemzőinek ismeretében kijelenthető, hogy a közeljövőben helyzetük romlása várható.
  2. Jelentős eltérés figyelhető meg a normál idős populáció, azaz az otthonában élő idős népesség, illetve a bentlakásos intézetben élők között
  3. A bentlakásos intézményben élők körében  2002-ben 35 %-os, 2012-ben 61,5 % -os a demenciával érintettek aránya. Magasabb lett a közepes, vagy súlyos fokú demenciában szenvedők aránya, amely a mindennapi gondozási tevékenységet, ápolási  szükségletet jelentősen növeli.

 

  1. A soproni, illetve mátészalkai minta közötti leglényegesebb eltérés, hogy Sopron városában magasabb a demenciával küzdők aránya, a különbség 10 százalékos (Sopron: 28 %; Mátészalka: 18 %), tekintve, hogy Sopronban a 75 év felettiek aránya 45,8 %, míg Mátészalkán 29,6 %.
  2. A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a gazdasági-társadalmi különbség nem mutat szignifikáns hatást a felmértek egészségi állapotára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a betegség „nem válogat”, bármely társadalmi csoport tagját elérheti, nincsenek igazán társadalmivédőfaktorok”.
  3. Szignifikáns hatást az életkor gyakorol, abban az értelemben, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb a demencia kockázata.
  4. Bizonyos fokig az iskolázottság jelent egyfajta védelmet, hiszen az alapfokú végzettséggel rendelkező idősek körében gyakoribb a demensek aránya, mint az érettségizettek, illetve a diplomások csoportjaiban. Vélhetően egyfajta védőfaktorként jelenik meg az, ha valaki hosszú időn keresztül szellemi munkát végzett.
  5. A két városban valamilyen fokú demenciában szenvedők közül jelenleg 11.2 % él valamilyen bentlakásos intézményben. Jelzi, hogy a demens betegek otthoni ellátása nem megoldott.

 

Elértük, minden ember óhajtott vágyát a hosszabbodó életkort, de a méltóságban megélt időskor még sokak számára nem biztosított.

 

Javaslatok a tennivalókra:

Városi Demencia Stratégia kidolgozása

 Összehangolt szociális- és egészségügyi ellátás az idősek számára

  • 50 év felettiek 5 évenkénti szűrése, megelőző gyógymódok, technikák
  • járásonként memória központ kialakitása,
  • nappali kórház és mobil konzultáció megszervezése,
  • Minél további otthoni ellátás segítésére Nappali és Átmeneti Otthon létesítése speciális demens gondozással (Idősek Klubjaiban zavaró a súlyos demens beteg jelenléte)
  • Ápolási díj normativvá tétele a demens beteget ellátók számára! Nemcsak közvetlen hozzátartozóknak!
  • Hozzátartozók felkészítése szakemberek bevonásával az  idős szűlők megváltozott (dependencia miatti) magatartásának kezelésére, elfogadására.
  •  
  • A bentlakásos intézetek tárgyi és személyi feltételeinek hozzáigazítása a növekvő
  • ápolási gondozási szükséglethez.

 

 

 

 

                                                     Dr. Sütő Teréz

Idősügyi és szociálpolitikai szakértő

                                                                                  Idősek Európai Háza Alapítvány Elnöke

 

 

Demenciafalván élnek a szerencsés idősek


 

Példaértékűvé vált egy kis holland falu, ahol az Alzheimer-kórban vagy demenciában szenvedő betegek családias környezetben élnek, és a korábbi körülményeikhez nagyon hasonló, aktív időtöltést biztosítják számukra. A csak „Demenciafalva” néven emlegetett településen mindenki azért küzd, hogy ne a felejtés legyen az úr.

A legújabb becslések szerint 2050-re a világon 135 millió ember szenved majd Alzheimer-kórban. Bár a kognitív funkciók és a gondolkodás beszűkülésével, elbutulással és biológiai leépüléssel járó betegséget már több mint száz éve leírta Alois Alzheimer német ideggyógyász, azóta sem sikerült komolyabb előrelépést tenni a betegség gyógyításában.

A betegek gondozása világszerte egyre nagyobb társadalmi teher, így nem meglepő, hogy kiemelt szakmai és médiaérdeklődés övezi annak a példaértékű holland falunak a működését, ahol a lakók egytől egyig súlyos demenciában szenvednek. (A faluról legutóbb az amerikai Smithsonian Intézet magazinja közölt egy hosszabb beszámolót.)

Elképzelték, hol érezné jól magát egy demens

A sajtóban csak Demenciafalvaként emlegetett Hogeweyk Amszterdamtól fél órára található délkeleti irányban, a 18 ezer lakosú Weesp része (nézze meg itt térképen!). A falu elődje egy hagyományos szemléletű, demens betegeket ápoló intézet volt: a hatemeletes, kórházszerű épület lakói naphosszat az ágyukon hevertek, vagy a tévé előtt ültek a nappaliban. Az épületet zárva tartották, az ott dolgozók fehér kórházi ruhát viseltek, és a betegek terápiája főleg gyógyszeres kezelésből állt.

Amikor 1992-ben két ott dolgozó édesanyja közel egy időben meghalt, egyikük megjegyezte, hogy mennyire jó, hogy hirtelen, gyorsan mentek el, nem pedig egy ilyen intézetben vártak a halálra. Ez után kezdtek el azon gondolkodni, hogy milyen is lenne az az intézet, ahova szívesen küldenék demens hozzátartozójukat. A tervek megvalósulásához közel húsz év kellett: Hogeweyket 2010-ben nyitották meg. Az intézet felépítése 19,3 millió euróba került, ebből 17,8 milliót a holland állam fizetett, a többit pedig szponzorok adták össze.

Nem a tévé előtt töltik a napjaikat

A holland Demenciafalva célja, hogy az ott lakókat, amennyire csak lehet, aktívan tartsák, és hogy a korábbi életükben megszokott rutin szerint éljenek.

A falunak saját boltja, kávézója, sőt színháza van, de működik itt fodrászüzlet, sok a kiskert és a zöldterület is. Egyedül a falu körül húzódó kerítés és az őrzött kapu árulkodik arról, hogy nem egy átlagos településsel állunk szemben. A faluban nem közlekednek kocsik, buszok, a lakóknak viszont van lehetőségük biciklire pattanni (igaz, a 152 lakó átlagéletkora 83 év). A másfélszáz lakóra 240 teljes- és félállású gondozó jut.

A falu huszonhárom épületből áll, a lakók hat-nyolc fős házakban a gondozókkal együtt élnek. Ha kedvük van, részt vehetnek a napi feladatok elvégzésében, azaz főzhetnek, krumplit hámozhatnak, borsót pucolhatnak, takaríthatnak, moshatnak vagy kertészkedhetnek. Szabadidejükben huszonöt klubhoz csatlakozhatnak: van többek között főző-, klasszikuszene-, bingó- és festőklub, és olvasókör is.

Az apartmanokban hasonló érdeklődési körűek élnek együtt: aki például korábban kedvelte a művészeteket, az festményekkel dekorált szobában él, ahol gyakran halk zene is szól. A betegek étkezéseit is a korábbi szokásaikhoz igazítják. A falu fő mottója az, hogy a lakók ne érezzék úgy, hogy életük fenekestül felfordult a betegség miatt, illetve hogy az aktivitás, a hétköznapi feladatok stimulálják az időseket.

Forrás: AFP/DPA

 

 

Másik valóság

Az alzheimeres betegek teljesen más valóságban élnek, ezért másként kell hozzájuk közelíteni – mondja a kezdeményezés kitalálója, Yvonne van Amerongen. Teljesen fölösleges például kijavítani a lakókat, vitatkozni a döntéseikkel, mert ezekre egyrészt nem emlékeznek, másrészt nem értik, hogy miért nem helyes, amit tettek.

Ha például valaki felesleges vagy furcsa dolgokat vesz a boltban, nem szólnak rá, hanem a gondozók később visszaviszik az árut. Mivel a demens betegek többsége nem szeret naphosszat egyedül üldögélni, a gondozók odafigyelnek, hogy apró feladatokkal foglalkoztassák őket, így a lakók kevésbé stresszesek és ritkábban szoronganak.

Bár a falu megálmodói elismerik, hogy látszatvalóságot teremtettek a bentlakóknak, pont ez volt a cél: miért kellene a valóságot ráerőltetni azokra, aki a betegség miatt amúgy is egyre inkább elszakadnak tőle? Miért nem elég az, ha a beteg ismeri a környezetét, ráadásul biztonságban van? Az eredmények szintén a falut igazolják: a hagyományos otthonokban ápolt demens betegekhez képest Hogewey lakói kevesebb gyógyszert szednek, jobban étkeznek és hosszabb ideig élnek.

Mindezért viszont borsos, 5000 eurós (1,54 millió forint) havidíjat kér az üzemeltető. Ez nem csak átszámítva számít soknak, hanem az összeg a havi 2655 eurós holland átlagkeresetnek szinte a duplája az OECD statisztikája szerint. A projekt sikerességét jelzi, hogy ennek ellenére hosszú a bekerülésre várók listája. (Magyarországon 120-180 ezer forintot kérnek az idősotthonok egy Alzheimer-kórban szenvedő betegért havonta.)

Enyhébb esetben jobb otthon

Azonban nem minden Alzheimer-kóros vagy demenciában szenvedő beteg igényel intézményi keretek közötti ellátást. A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a demencia enyhébb formáinál a betegnek sokkal jobb, ha továbbra is otthon, a megszokott környezetében él, ameddig állapota nem súlyosbodik. (Hogewayben csak súlyos demenseket vesznek fel.)

Egy nemrég elvégzett amerikai kutatás világított rá, hogy egyénre szabott otthonápolási programmal sokat lehet tenni a betegért. A kísérleti program keretében felmérték az otthon élő, demenciában szenvedő betegek állapotát és körülményeit, különös tekintettel a gyógyszerszedésre és a biztonsági kérdésekre, majd a családdal egyeztetve személyre szabott programot állítottak össze számukra. Odafigyeltek a betegekre, aktív időtöltésre ösztönözték őket, és megadták nekik a szükséges segítséget, így a résztvevők közel tíz hónappal tovább élhettek otthonukban, mint a kontrollcsoport tagjai.

 

 

Kétszázezer érintett itthon

Magyarországon a különféle súlyosságú demenciában szenvedők száma ma 200 ezer körül mozog a statisztikák szerint. 8 százalék az esélye, hogy egy 60 éves magyar férfi élete hátralévő részében demenciával küzd majd. Mivel a nők tovább élnek, náluk ez a kockázat 17 százalék körül van.

Középsúlyos demenciában szenvedők esetében az önálló életvitel már nehézkes, veszélyes: a beteg rendszeres segítséget igényel, az állandó felügyelet azonban jellemzően még nem szükséges. Ahogy súlyosbodik a demencia, a betegek már sokszor elhanyagolják a személyes higiéniát, és szükségük van az állandó felügyeletre. Itthon  néhány kivételtől eltekintve – a betegek ellátására a cikk elején említett hagyományos intézményi keret és szemlélet a jellemző.

Kapcsolódó cikkek:

 

Forrás: Origo

Betűméret: A A A
Állásajánlatok
Feltöltve: 2018-04-16 09:55:15
Feltöltve: 2018-04-16 09:54:40
Feltöltve: 2018-04-16 09:53:41
Belépés

Elfelejtett jelszó